Lehettem volna valaki más,

de más az valaki más lett,

mert a szerencsét keserû cseppekben

diktálta belém akkor az élet.

Mert egy furcsa tanár nem engedte meg,

hogy igazi mûvész legyek.

Bár a keserû lassan édes lett,

most valamit mégis kérdezek:

Hé, mondd, mi lesz velem,

ha halkabban szól a rock and roll?

Hé, mondd, mi lesz velem,

ha elfáradtál a dalomtól?

A kalapács lassan a két kezembõl

az olajos földre hullt,

mikor elõször hallottam igazán szólni

az ezüstös hat húrt.

És ma semmi más nem érdekel,

csak a zene, a zene, a zene,

és most azt játszom, amit én akarok,

de kalapálni már rég nem tudok.

Hát hé, mondd, mi lesz velem,

ha kihullott a gitár a kezembõl?

Hé, mondd, mi lesz velem,

ha elfáradtál a zenémtõl?

Én éltem úgy, ahogy te is éltél,

mikor gyerekek voltunk még,

s aztán oldalba vágtak:

"Ideje már, hogy komolyabb ember légy!"

Hát megráztam magam, és játszani kezdtem,

hogy ne legyen velem gond.

De azóta is csak gondolkodom,

csak azon, csak azon, csak azon, csak azon:

Hé, mondd, mi lesz velem,

ha kihullott a gitár a kezembõl?

Hé, mondd, mi lesz velem,

ha elfáradtál a zenémtõl?

Hé, mondd, mi lesz velem,

ha kihullott a gitár a kezembõl?

Hé, mondd, mi lesz velem,

ha elfáradtál a zenémtõl?

Hé, mondd, mi lesz velem,

ha halkabban szól a rock and roll?

Hé, mondd, mi lesz velem,

ha elfáradtál a dalomtól?

Hé, mondd, mi lesz velem,

ha kihullott a gitár a kezembõl?

Hé, mondd, mi lesz velem,

ha elfáradtál a zenémtõl?

Hé, mondd, mi lesz velem,

ha halkabban szól a rock and roll?

Hé, mondd, mi lesz velem,

ha nem kapsz semmit a dalomtól?

Hé, mondd, mi lesz velem,

ha kihullott a gitár a kezembõl?

Hé, mondd, mi lesz velem,

ha elfáradtál a zenémtõl?

Hé, mondd, mi lesz velem,

ha halkabban szól a rock and roll?

Hé, mondd, mi lesz velem,

ha halkabban szól a rock and roll?

Hé, mondd, mi lesz velem?

Hé...